Életünk során rengeteg párát termelünk magunk is . Ennek nagy részét zárt térben tesszük. A fürdéssel , főzéssel ,mosással, teregetéssel , virágaink öntözéséve valamint egyáltalán azzal hogy lélegzünk.
Ez egy négytagú családnál akár 10-15 liter lehet naponta. Ennek nagy részét a rendszeres szellőztetéssel el tudjuk távolítani a lakótérből.
Viszont fűtési időszakban az állandó szellőztetéssel , nagyban csökkenthetjük a hőmérsékletet. Ezért sokszor figyelmen kívül hagyjuk ennek fontosságát . Pedig ezzel a magas páratartalommal kezdnünk kell valamit . Amig a pára a levegőben van addig nem okoz gondot.
A baj akkor kezdődik, mikor a levegő már nem tudja magában tartani. Minél magasabb a hőmérséklet, annál több párát tud magában tartani a levegő.
A fűtött térben a levegő akár 16 gr vízgőzt tud magában tartani légköbmétereként. Ahogy csökken a hőmérséklet annál kevesebbet. Kültérben ahol a levegő hőmérséklete -15 °C -fok , ez a mennyiség már csak 1 gr. A két tér között meglehetősen nagy páranyomás különbség van. A magas nyomás a beltérben ki akarja magát egyenlíteni. Kifelé igyekszik. A szigetelt szerkezeten keresztül. Ezt viszont meg kell akadályoznunk, hogy a magas páratartalomú levegő a szigetelőanyagon keresztül távozzon.
Tehát a hőszigetelt szerkezetet meg kell védeni attól hogy nagy mennységű pára jusson be. Ehhez a belső fűtött tér oldalára párazáró fóliát kell beépíteni. Ehhez azonban tisztáznunk kell a párazárás fogalmát. Tökéletes párazárást csak üveg , vagy fém felülettel biztosíthatunk. Fóliával ezt csak párafékezésnek nevezhetjük. De egy jó minőségű párafékező fóliával megakadályozható a pára nagymértékű bejutása. A minőséget itt igazából az Sd-érték határozza meg. Minél magasabb ez az érték annál jobb az anyag párával szembeni ellenállása .Ezt az értéket megtalálhatjuk a fólia teljesítménynyilatkozatában. Amelyik terméken ezt nem találjuk meg, annak beépítése nem javasolt. Nem minden hőtükrös fólia (chipszes zacskó ) alkalmas párafékezésre. Ezen igazából nem érdemes spórolni. De térjünk ki egy kicsit az Sd értékre.
Páradiffúziós képesség, jele „Sd”, mértékegysége [m]
Az „sd” páradiffúziós képesség, egy építőanyag páradiffúzióval szembeni ellenállásának nagysága méterben kifejezve.
Az Sd-érték mutatja meg az adott építőanyag párával szembeni ellenállását . Azt mutatja meg az érték hány méternyi levegőrétegnek felel meg a fólia párával szembeni ellenállása.
Példaként pár anyag Sd-értéke :
Gipszkarton 12,5 mm = 0,1 m
OSB lap 12,5 mm = 3 m
Fenyőfa 24 mm = 0,96 m
Faforgácslap 18 mm/nem OSB/ = 0,09 m
Gipszvakolat 15 mm = 0,15 m
Polisztirol 120 mm = 3,6 m
Bitumen lemez 4 mm = 240 m
Kőzetgyapot 10cm sd = 0,16m
Vasbeton 20 cm sd = 5 m
Egy szigetelt szerkezetet tehát úgy kell megépíteni, hogy a beépített anyagok Sd értéke, belülről kifelé haladva, csökkenő legyen. A külső és belső érték közötti különbségnek ötszörösnek kell lennie. Kívül páraáteresztő tetőfóliát kell beépíteni. Ezen fóliák Sd értéke Sd <0,5 m.
Tehát meg kell akadályozni a pára nagy mennyiségű bejutását a szigetelte szerkezetbe. Mivel ott a külső héj felé haladva egyre alacsonyabb hőmérséklettel találkozik, mígnem eléri a harmatpontot. Ez egy +7 +10 °C fokos vonal (de ez midig a relatív páratartalomtól függ ). Ha ezt a pontot eléri a levegő, akkor a szállított páratartalom halmazállapota változik . Itt a párából vízcseppek lesznek. Kicsapódik a szállított vízpára. Ez a csapadék már nem tud kijutni a szerkezetből. Ott összegyűlhet , eláztathatja a szigetelőanyagot ,és károsíthatja a tartószerkezetet. A vizes szigetelőagyag elveszti hatékonyságát. Nem szigetel ugyanúgy mintha egy vizes pulóvert vennénk magunkra.
Mutatnék egy nagyon jó példát a harmatpontra. Szerencsés esetben a levegőben szállított pára itt csapódik ki. Mivel a pohár hőmérséklete megegyezik a harmatpontttal. De kevésbé szerencsés esetben ez a hőmérséklet megtalálható lakásunkon belül a sarkokban, vagy bútorok mögött. Legrosszabb esetben a szigetelt szerkezetben, szigetelőanyagban. Ha a hőfok megegyezik a poháréval, ugyanez fog történni.
A belső oldali párazárást pára és légzáró módon kell kialakítani. Tehát az összes fólia toldást ,tetőáttörést és falcsatlakozást úgy kell tömíteni, hogy a levegő ne tudjon bejutni. Mivel a levegő szállítja magában a párát. Ez gondos kivitelezést kíván. A megfelelő fólia (- JUTAFOL N RF 150 -) mellet ugyanannyira fontos a megfelelő kiegészítők használata. A kis dolgokra is oda kell figyelni , mert egy kisebb kivitelezési hiba is nagy kárt tud okozni a későbbiekben. A fóliacsíkokat a megfelelő ragasztószalaggal kell egymáshoz rögzíteni. JUTAFOL SP AL Fal és egyéb szerkezeti csatlakozásoknál is a megfelelő tömítő anyagok használata szükséges. A képen a fólia rögzítésére alkalmazott léc alá szegtömítő szalagot JUTADACH TPK SUPER kell beépíteni, ezzel megakadályozható, hogy a szög vagy csavar által a fólián keletkező lyukon a levegő bejusson a szigetelt szerkezetbe.
Pár szó az ellenlécről. Erre azért van szükség, hogy a hőtükör fólia előtt egy megfelelő méretű légrést alakítsunk ki. A metalizált fólia csakis így tud a megfelelő hatékonysággal funkcionálni. Ebben a légrésben elférnek a szerelvények és kábelek. Az ellenléc alkalmazásával lényegesen kevesebb áthatolás lesz a fólián, és ezek a rések ís védett helyen vannak és megfelelően tömítettek. A gipszkarton közvelen beépítése a fóliára, nem jó megoldás, mivel a sok csavar által ütött lyuk miatt, nem lehet légtömör szerkezetet kialakítani.
A párazáró fólia fémprofilra ragasztásához használhatunk ragasztósprayt ILLBRUCK CT600 vagy JUTADACH SP 38 kétoldali ragasztószalagot. Természetesen ezek csak ideiglenes rögzítésre alkalmasak, de addig megtatják a fóliát , míg rögzítjük azt az elleléccel.
.
Ugyan ez a helyzet a függesztett fém szerkezetnél is . Fontos ott is a függesztőelemek rögzítésének tömítése is . Itt is alkalmazható a fent említett szegtömítő szalag, vagy a JUTAFOL SP1 tömítőszalag .
.
Továbbá fontos még a megfelelő ugyancsak légtömör falcsatlakozások kialakítása. Ez csak az erre a célra alkalmas tömítőanyagokkal lehetséges. A párazáró fóliák felületéhez csak arra kifejlesztett tömítőanyagok ragadnak tartósan és tökéletesen. Itt sem érdemes kisérletezni , mert az rövid idő alatt megbosszúlhatja magát. Ajánlott anyagok SOUDAL VAPOURSEAL vagy ILLBUCK SP025. Természetesen itt aragasztandó felületre is figyelni kell. Nem lehet lepergő, porozus szerkezetű. Nem lehet poros és szennyezett. Érdemes ezt a felületet vakolni simítani, és ha kell mélyalapozóval kezelni.
Nagyon fontos a gondos kivitelezés. Figyeljünk oda a részletekre. Gondoskodjunk róla hogy minden átfedés , toldás , áttörés és csatlakozás a megfelelő módod tömítve legyen a megfelelő anyagokkal. Ragasszuk le a fólia rögzítéséra használt kapcsokat is. Vágjunk kis kockákat a fólia átfedésénél használt JUTAFOL SP AL ragasztószalagból , és fedjük le velük a papcsokat. Érdemes megszinezni mielőtt berakjuk a belövőbe vagy takkerba, mert igy könnyebb megtalélni a tükrös felületen.
Használd a megfelelő anyagokat. Csokipapírral vagy csipszeszacskóval nem lehet megfelelő légtömör szerkezetet kialakítani. Gondatlan kivitelezéssel az olcsó később nagyon drága lehet. Ne csak az ár alapján dönts. Ha rendesen megcsinálod megtérül a befektetett energia.
Akarsz beszélni róla ? Ha tetszett , vagy hozzászolnál , hívj fel
20 532-1233
Vagy keress meg a facén
tetofolia@gmail.com