MILYEN FÓLIÁT VÁLASSZUNK
Amennyiben a tetőteret , mint régen is ,csak padlásként ,különböző ” majd jó lesz valamire ” dolgok tárolására használjuk, nem biztos hogy szükségünk van tetőfóliára. Régen sem volt . A tetők megfelelő hajlásszöggel készültek , ami gondoskodott a csapadék gyors lejutásáról. Ami a legnagyobb gondot okozta, az a nem túl gyakori porhó bejutása volt. Ilyenkor a „GONDOS” gazda felment a padlásra , feltolt pár cserepet , és kilapátolta . A fólia itt csak útban lett volna. De ha el is olvadt , nem okozott nagyobb kárt.
A födémek megfelelő vastagságúak voltak , amik akár nagyobb megnyiségű csapadékot is kezelni tudtak , anélkül hogy beáztak volna. A padlás megfelelő szellőzése következtében nagyon gyorsan ki is száradt. A cserepek között szabadon járt a levegő . Nyeregtetőnél a tűzfalakon is nyílásokat alakítottak ki a hatékonyabb szellőzés érdekében. De ez akkor volt. Ma már teljesen más a helyzet. Próbálunk minden teret hatékonyan kihasználni. A födémeket szigeteljük.
A szigetelőanyagok viszont már meglehetősen érzékenyek a nedvességre. Ilyenkor mindenképpen meg kell akadályozni bármilyen csapadék bejutását. Itt már szükség lesz a megfelelő védelemre. Fóliát kell beépíteni a szarufára, hogy a cserepek alá bejutó nedvességet vagy kondezvizet biztonsággal levezesse az ereszvonalig. Na de milyen fóliát és mi módon.
Fontos tudni hogy hidegtető esetén , gondoskodni kell a tetőszerkezet megfelelő szellőzéséről. Biztosítani kell a légárámlást a fólia külső és belső oldalán is. A külső oldalával nincs gond. Ha a fólia megfelelő módon lett beépítve, a kellő vastagságú ellenléccel rögzítve, akkor biztosítva lesz a megfelelő légáramlás a tetőhéjalás alatt. Ezt a hatást a szellőző cserepek csak tovább fokozzák. Persze csak akkor ha az ereszvonalnál biztosítva van a kellő mennyiségű levegő bejutása, valamint a gerincen és az éleknél annak kijutása. Ezzel biztosítva van a fólia és a tetőhéjalás szellőzése. Így a szerkezet sem tud felmelegedni a nyári időszakban , és a cserepek alatt képződött kondenzvíz is hamar felszárad. Hoszabb élettartamot biztósítva ezzel a fóliának és a tetőfedő anyagoknak.
Na de milyen fóliát válasszunk ?
Abban az esetben , mikor a szarufaközben nincs és a későbbiekben sem lesz szigetelés, semmiképp nem javasolt háromrétegű mikroporozus páraáteresztő tetőfólia beépítése. Mivel ha a diffúz fólia nem érintkezika szigetelőanyaggal akkor a párát sem képes átengedni. Úgyan úgy fog viselkedni mint egy párazáró fólia. A felfelé törekvő pára a fólia felületén ki fog csapódni , és onna vissza fog folyni, vagy a visszecsepeg a födémre, és áztathatja az ott elhelyezett szigetelést, rontva ezzel annak hatékonyságát. Továbbá ezek a légáteresztő fóliák érzékenyek a magas hőmérsékletre és szerkezetükből adódóan szabadonfekve beépítve rövid időn belül károsodnak. A bennük lévő membrán tönkremegy és a későbbiekben már nem tölti be funkcióját. Ezek a fóliák már át is ázhatnak. Pláne akkor ha alacsony a felületsúlyuk. A gyengébb minőségű fóliák akár el is porladhatnak.
Nem szigetelt szerkezet esetén, célszerűbb egy non contact fólia választása. –JUTAFOL DTB 150 vagy BRAMAC VELTITECH 120-Ezek a fóliák sokkal ellenállóbbak a környezeti hatásokkal szemben. Nincs bennük sérülékeny membrán, amire ez esetben nincs is szükség. A fóliasávokat sem kell összeragasztani. –DE AMI TALÁN A LEFONTOSABB , A FÓLIA NEM HAJTAHATÓ ÁT A TETŐGERINCEN–. Fektetését meg kell szakítani a csúcs előtt , és egy szinttel feljebb azt át kell takarni. Egy úgynevezett FÓLIASAPKÁT kell alkalmazni, a megfelelő szellőzés érdekében .
igen